Hogyan éljük túl a hétvégét

Hogyan éljük túl a hétvégét

  A szobába vakítóan süt be az októberi napfény. Egy darabig merengve bámulok ki az ablakon, majd leakasztom helyéről a hátizsákom. Szótlanul és gyorsan pakolok, nincs szükség cheklistre. Évek óta ugyanazt, ugyanoda rakom, már csukott szemmel is eligazodom a felszerelésemben. Hamar végzem, ez már rutin feladat. Nézem a pakkot, de nem érzem a szokásos bizsergést, valahogy kedvetlen vagyok. Már régóta nem az igazi valami. Valami hiányzik…    A telefonért nyúlok, tárcsázok. Létrejött a kapcsolat, csak pár szót recsegek bele a mikrofonba: - Kés, kulacs, pokróc, vízszűrő …  - Azért egy ponyvát hozok, nem akarok erdőt irtani - hangzik a válasz. (tovább…)...
Read More
Vadonlakók örökében

Vadonlakók örökében

   Furcsa zajra riadok fel, álmosan pislogok a hajnali ködben. Mi ez? Megint hallom… Ébredő tudatom lassan azonosítja a hangot, egy aranysakál kaffog tőlem nem messze, a bozótosban. Felőle fúj a szél, így még nem vett észre. Lassan szétnyílnak a cserjék ágai, alakja kirajzolódik a derengő fényben. Gondolatban már célba is vettem képzeletbeli íjammal, szinte hallom a húr pendülését, és a becsapódó nyílvessző tompa puffanását is. A kis ragadozó azonnal riadtan megugrik, mikor rájön nincs egyedül. (tovább…)...
Read More