Az első hetek együtt.

Midig is kutyás voltam. Mióta az eszemet tudom, mindig volt kutyám. Imádom az erdőt járni kettesben a kutyával. Néha egész napra eltűnünk a világ elől és minden zugot felfedezünk, ami csak a környéken lehetséges.

A kedvenc kutyám néhány éve elpusztult és azóta nélkülöznöm kellett az effajta társaságot. A feleségemnek van ugyan egy drótszőrűje, de Ő nem az én vérem. Nem én neveltem és nem hozzám ragaszkodik.

Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy új társat válasszak. Mivel az előző kutyám egy vérbeli vadászkutya (POINTER) volt, most is hasonló mozgékony, kutyát kerestem. Mivel két kislányom van és családi házban élünk valami olyan fajtát kerestem, ami házőrzőnek is megfelel, mégis vadászvér folyik az ereiben.

Hosszas mérlegelés után a Cane Corso fajtát választottam.

Azért mert, kiegyensúlyozott, rajong a gyerekekért, territoriális, domináns és hajdanán az őseit a Rómaiak nagyvad hajtásánál használták. Minden benne van, amit kerestem.

Elkezdtem nézegetni az almokat és a kenneleket, de egyelőre csak érdeklődtem a fajta iránt.

Úgy alakult, hogy az egyik Facebookos csoportban valaki otthont keresett egy 10 hónapos kan kölyöknek. Sajnos családi okok miatt kellet megválnia tőle. Én úgy gondoltam, hogy elegendő kutyás tapasztalom van, hogy egy 10 hónapos kölyköt tökéletes társsá formázzak.

Elmentünk a családdal, meglátogatni. Kíváncsi voltam a viselkedésére, különösen a gyerekekkel.

20160824-20160824_152101

Egy csupa szív jószág fogadott minket. Igazi szeretetbomba volt. Látszott rajta, hogy szeretetben nem szenvedett hiányt, viszont nem kapta meg azt a mennyiségű figyelmet, amire szüksége volt. Egy kajla, ugrálós, rakoncátlan kölyök volt.

Természetesen azonnal megtetszett és elhoztuk, de ezt a szertelenséget ki kellett nevelnem belőle, hiszen már most 20 kiló körüli, aki a nagy játék és ugrálás közepette könnyedén feldönthette volna a kettő és négy éves lányaimat. A nagy öröm és sietség miatt még a nevét sem kérdeztük meg, de ez nem is volt fontos, hiszen mi akartuk elnevezni. Carlo lett a neve A nemrég elhunyt Bud Spencer valódi neve után.

Meglepetésemre roppant fogékony volt. A napi szintű foglakozás hamar meghozta a gyümölcsét. Néhány nap elteltével megszűnt az ugrálás és megértette, hogy Én vagyok a főnök.

A korábbi módszerem, miszerint jutalomfalattal motiválok Carlonál nem vált be. Nem fogadja el a jutalomfalatot. Kizárólag simogatásért és dicséretért hajlandó dolgozni. Roppant okos, de konok és mindig feszegeti a határokat.

20160825-20160825_110407

Csak néhány hete van nálam, de rohamléptekben haladunk. Jelenleg az erdőalkalmasságot gyakoroljuk.

A legfontosabb, hogy mindig behívható legyen. Jó úton jár, viszont sok munka vár még ránk, amit mindketten nagyon élvezünk.

20160825-20160825_110753

Méretéből és külleméből adódóan az emberek bizalmatlanok vele.

Sokszor előfordul, hogy: „Vigyázz! Ott egy harci kutya.” kiáltásokkal fogadnak minket a kirándulók.

20160825-20160825_111614

Ilyenkor visszaszólnék, de inkább csak szarkasztikus félmosollyal elfordulok és jelzek Carlonak aki fegyelmezetten leül mellém, míg a riadt „tudatlanok” elvonulnak.

Carlo még csak szokja a helyét és velem az együttműködést. Nem annyira robbanékony sétáink során  mint a Pointerem volt. Nem szeret elkószálni mellőlem. Mindig tudni akarja merre vagyok és sosem megy látótávolságon kívül.

Így alakul az Én árnyékom képzése.

20160825-20160825_111658

Ugye micsoda rettenetes vadállat feje van? 😀

3 hozzászólás

  • Copper-dick owl

    “Ilyenkor visszaszólnék, de inkább csak szarkasztikus félmosollyal elfordulok”
    Én is kutyás vagyok (orosz fekete terrier), és családos ember is, gyerekekkel bőven megáldva. Azt gondolom, ha az erdőben kirándulva egy szabadon szaladgáló cane corsot meglátnék, én is félteném a gyerekeimet. Te nyilván ismered a saját kutyád, megbízol benne minden körülmények között, de nem várhatod el másoktól, hogy ezt kitalálják egy “szarkasztikus félmosolyból”. Az a minimum, hogy szólsz a közeledőknek, nem kell tartaniuk a kutyádtól, ettől egyel jobb, ha azonnal behívod, de az meg a legjobb, ha ilyenkor pórázra veszed.

    • Mihályi Gábor

      Természetesen betartom az etikettet és biztosíthatlak, hogy nem riogatjuk a turistákat. 😊

  • banshee

    Hááát…elég diszpláziaérzékeny fajta, és nem az a fáradhatatlan típus.

    Az meg hogy régen mire alkalmazták, nem számít, mert manapság nem etre a célra tenyésztik. Én meggondoltam volna corsot erre a célra – mondom úgy hogy ismerem a fajtát, tartottam is, családban is van – de kívánom hogy teljen benne sok örömed és neki is legyen hosszú, boldog élete melletted!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.