Vadóc Manó és a kalózok elveszett krajcárjai (Reflexió) – Kisérleti programunk második állomása

Vadóc Manó és a kalózok elveszett krajcárjai (Reflexió) – Kisérleti programunk második állomása

2019. május 25-én került megrendezésre a második Vadóc Manó kalandtúra, amelynek témáját a kalózokról szóló történetek adták. Szeretném pár szóban leírni, hogy jelenleg milyen területekről dolgoznak a program szervezői. Pedagógus, iskolai védőnő, pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógus. Ami közös mindannyiunkban, hogy mind érintettek vagyunk ADHD-s témában. A túráinkról szóló cikkeinket a továbbiakban is értékelések formájában tesszük közzé itt az oldalon, mostantól a pedagógiai mellé bekerül a gyógypedagógiai értékelés is. (tovább…)...
Read More
Vadóc Manó és a nagy találkozás (Reflexió) – Kísérleti programunk első állomása

Vadóc Manó és a nagy találkozás (Reflexió) – Kísérleti programunk első állomása

2019. március 30-án rendeztük meg az első kalandtúrát 6-10 év közötti gyerekeknek és szüleiknek. A túrára érkező 12 gyermekből 9 ADHD-s volt. Célom az volt, hogy a természet közeli környezetben a szülőkkel érkező hiperaktív, figyelem- és magatartászavaros gyermekeknek a mesébe öltöztetett különböző fejlesztésekkel segíthessük az iskolai és társadalmi normákhoz való könnyebb alkalmazkodásukat. (tovább…)...
Read More
Összefogás az ADHD-s gyermekekért

Összefogás az ADHD-s gyermekekért

A Minden, ami Bushcraft szervezet számára mindig is központi téma volt a családok, azon belül is a gyermekek természettel való kapcsolatának elősegítése. Nonporifit egyesületünknek hála (mely a Vadonlakó Egyesület nevet viseli) formálisan is mögé tudunk állni a társadalmi kezdeményezéseknek. Ilyen az ADHD-s gyermekekkel foglakozó programunk mely a Vadóc Manó nevet kapta. Azt, hogy miről is van szó. régi tagunk Biszák fogja elmesélni: (tovább…)...
Read More
Pilisi téltúra

Pilisi téltúra

Vidéki gyerekként gyermekkorom óta szerelmem a természet. Talán 8 éves lehettem, mikor kaptam Édesanyámtól egy svájcibicsakot, egy klasszikus kis Wengert, amit sajnos azóta elhagytam már. De valahonnan ekkortól datálható az igazi természetjárás, gyalogtúrázás, bunkerépítés, tűzrakás, primitív házi készítésű íjakkal a fácánvadászat. Mondanom sem kell, sosem jártunk sikerrel :) (tovább…)...
Read More
Vadonlakók örökében

Vadonlakók örökében

   Furcsa zajra riadok fel, álmosan pislogok a hajnali ködben. Mi ez? Megint hallom… Ébredő tudatom lassan azonosítja a hangot, egy aranysakál kaffog tőlem nem messze, a bozótosban. Felőle fúj a szél, így még nem vett észre. Lassan szétnyílnak a cserjék ágai, alakja kirajzolódik a derengő fényben. Gondolatban már célba is vettem képzeletbeli íjammal, szinte hallom a húr pendülését, és a becsapódó nyílvessző tompa puffanását is. A kis ragadozó azonnal riadtan megugrik, mikor rájön nincs egyedül. (tovább…)...
Read More
A nyár végi nyílt nap margójára

A nyár végi nyílt nap margójára

Reggel 02:30. Szótlanul gyalogolok, a gyengén kivilágított utcákon. Az állomásra tartok. Csak a lépteim koppanása visszhangzik a csendben. Meg, megigazítom a hátizsák pántjait, a vállamba vágnak. Kis városi edc zsák, bár nem nehéz, nem erre a terhelésre találták ki. Azért hoztam csak, hogy Csabi barátomat zrikáljam, a 20 literes űrtartalommal. (tovább…)...
Read More