Az októberi túránk során bevezetésre került a pecsétgyűjtő füzet, amibe minden feladat elvégzése után pecsétet kaphatnak a gyerekek. A túra végén pedig, ha megszerezték az összes pecsétet – ami egy túrán 3-4 db szokott lenni – letudják az aznapi kalandot és valamilyen apró meglepetésben részesülhetnek.

01

Ezen a túrán is igyekeztünk a mesét összhangba hozni az aktuális évszakkal és azzal járó teendőkkel. Az elhagyott torony című mesénkben Vadóc Manó szorgosan munkálkodott a háza körül, összegereblyézte a faleveleket, kitakarította a pincét, elrendezte a növényeket. Az első állomásunkon ehhez kapcsolódva, őszi faleveleket gyűjtöttek a gyerekek, melyekre egy manófejet ragasztottak és kedvük szerint kiszínezték. Mindezekkel főként a gyermekek időbeli orientációjának, finommotorikájának, vizuális és auditív figyelmének fejlesztését vettük célba. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek többsége szívesen és aktívan részt vett a feladatban, elmélyülten és koncentráltan dolgoztak a saját levélmanójukon.

06

Hogy még jobban bele tudják élni magukat a mese világába, a mesét szereplőnként más olvasta fel, néhol kicsit el is játszva. Bevontuk a nagyobb, jól olvasó, önként vállalkozó gyerekeket is a felolvasásba. Ennek megtapasztaltuk előnyét és hátrányát egyaránt. Az mindenképp jónak bizonyult, hogy azok az idősebb gyerekek, akik a mesével járó játékos feladatokat már kevésbé élvezik, mert azokat kisebb korosztály számára állítottuk össze, aktív részesei lehettek a túrának. Lelkesen, önként vállalták a feladatot, viszont kissé bátortalanul és halkan olvastak, ami miatt több gyerek elvesztette az érdeklődését a mese iránt. A mesék mindig nagyon hangsúlyosak a túráink során, viszont előfordul, hogy nem érjük el vele a tervezett célokat.

02

Ezen a túrán jóval nagyobb létszámmal voltunk jelen, mint az előzőeken. Jelentősen megnehezítette a dolgunkat, nehezebb volt a játékok és feladatok kivitelezése. Azt éreztük, hogy a gyerekek egy része már az első állomás után telítődött a sok ingertől, kevésbé tudtak egymásra figyelni és volt, hogy a feladatokban több gyerek nem vett részt. Ezek a tapasztalatok nagyon hasznosak, mert ilyenkor érezzük, hogy mi az, amin még változtatnunk kell, hogy még színvonalasabb időtöltést biztosíthassunk minden résztvevő számára. Már több ötlet is felmerült bennünk hogyan és mit változtassunk, a következő túrák során biztosan lesznek módosítások.

03

A leírt nehézségek miatt a második állomásra tervezett feladatot ki is hagytuk, helyette szabadon mászhattak fára a gyerekek, aminek mindig nagy sikere van, nem beszélve a mozgáskoordinációra gyakorolt pozitív hatásáról.

A következő állomásunkon a meséhez kapcsolódva fogócskát játszottunk, amit úgy élveztek a résztvevő gyerekek, hogy több kört is csináltunk belőle. Ezen az állomáson nagy füves terület, focipálya és egy fa házikó található, itt mindig adunk időt a szabad játéknak is. Közben lehetőség volt egy rövid kutyaterápiás foglalkozáson is részt venni, aminél szintén tapasztalhatóak voltak nehézségek a nagy létszám miatt.

04

Végül eljutottunk a kilátóhoz, ahol először csak az elénk tárult csodaszép őszi tájban gyönyörködtünk. A kilátó egy részéhez egy pár méter magas kőfalon felmászva is el lehetett jutni, amit szintén nagyon élveztek a gyerekek. Itt már nagy kihívás volt összeterelni a gyerekeket és a figyelmüket irányítani. Lezártuk a mesénket, majd különböző kisebb hangszerekkel zenélve megtanultunk egy dalocskát, amit búcsúzóul elénekeltünk. A Vadóc Manó Klub új tagjainak kiosztottuk a jól megérdemelt oklevelet és kitűzőt.

05

07

Az értékelést készítették:
Marton Kata / programvezető gyógypedagógus
Csordás Melinda / programvezető pedagógus

Gyoroki Bálint pedagógiai asszisztens / programszervező

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.