2019. március 30-án rendeztük meg az első kalandtúrát 6-10 év közötti gyerekeknek és szüleiknek.
A túrára érkező 12 gyermekből 9 ADHD-s volt.
Célom az volt, hogy a természet közeli környezetben a szülőkkel érkező hiperaktív, figyelem- és
magatartászavaros gyermekeknek a mesébe öltöztetett különböző fejlesztésekkel segíthessük az
iskolai és társadalmi normákhoz való könnyebb alkalmazkodásukat.

A mese előtt egy könnyed és vidám ismerkedős játékkal kezdtük, aminek hatására hamar kezdtek a
gyerekek csoporttá fejlődni, kialakultak az első kapcsolódási pontok.

IMGP0016

Az első állomáson csukott szemes kísérős játékot (bizalom, önbizalom) és hangkövetési játékot
(összpontosítás a „hangzavarban” a szülő szólongató hangjára). Az említett feladattal a gyermekek
bizalmi kapcsolatát fejlesztettük elsősorban egymás felé. A befele fordulás a belső tájékozódási
érzékek fejlesztésére is remek feladat, de a koncentráció és figyelemfejlesztésre is jó volt. A gyerekek
nyitottak, ugyanakkor becsületesen, és örömmel végezték el. A feladat második részén a gyerekek
felé érkező ingerek közül fontos, hogy az édesanyja / édesapja hangját kiszűrje. Amennyiben ennek a
taktikáját itt elsajátítja könnyebb lesz az iskolai életben is alkalmazni.

IMGP0029

A második állomáson a fizikai erejükre, logikai készségükre, az együttes munkájukra és egymás
segítésére is szükség volt: egy fahidat kellett összeállítaniuk a saját maguk által gyűjtött faágakból. Az
ágakon való állás, majd a kész hídon való „átkelés” az egyensúlyérzéküket is munkára fogta. Ehhez
minden eszközt a rendelkezésükre bocsátottunk. Elakadás esetén segítettük őket.

IMGP0040

A harmadik állomáson meditációs gyakorlat lett beiktatva, amely arra szolgált, hogy picit önmagukra,
illetve a környezetükre figyeljenek, ezzel is fejlesztve a koncentrációs- és figyelmi készségüket. A
meditáció révén érthetővé és kezelhetővé válnak az agy kifinomult működési mechanizmusai.
Minden relaxáció izomellazulással kezdődik. Csökken a szorongás, a stresszhormonok szintje
(adrenalin, noradrenalin, kortizol), továbbá a pulzus, a vérnyomás. A végtagokban fokozódik a
hajszálerek vérellátása, emésztési folyamatok aktívabbá válnak, csökken a koleszterinszint,
immunválaszok harmonizálódnak. Fontosnak tartom a gyerekek izgalmát ily módon is csökkenteni, és
segítő kezet nyújtani ebben is. Ebben a feladatban is látszik, hogy itt a gyermekek milyen nehezen
tudnak elcsendesedni. Fontos az is, hogy a gyermekkel együtt a felnőttek is lassítsanak, megálljanak
egy kicsit.
Az utolsó, negyedik állomáson a jól megérdemelt jutalom várta őket, oklevél formájában.

IMGP0053

Az értékelésnél fontos szempontnak tartottuk, hogy a gyermekek és a szülők elmondják, hogyan
érezték magukat. Önellenőrzésként, hogy a gyerekek is összefoglalják mi az amit útravalóul magukkal
visznek. Ebben az életkorban a megfogható ajándékok az igazán lényegesek még, így mindenki
személyre szóló oklevelet kapott. Kifejezve vele hogy igenis fontos tagja a csoportnak.

Szülői visszajelzések:

Szia,
szerintem ez egy szuper program volt. Kifejezetten jó volt, hogy a szülőknek is részt kellett venni a programokban. Kicsit a komfort zónán kívülre kellett kerülni és újra gyereknek lenni. Ez szuper. Kornél is nagyon élvezte. Hazamenni nem szeretett volna. A hegy lábánál már kérdezte mikor megyünk újra. Az oviban mindenkinek elmesélte. Nagyon jól szervezett volt minden. A megállók megfelelő időközönként voltak. Rugalmas volt a program és adott lehetőséget a szabad játékra is. A végére elfáradtak kicsit, de ez érthető. Kornél kifejezetten élvezte a feladatokat. A kincskeresés és a hídépítés tetszett neki a legjobban. Mi egy kirándulást vártunk hasonló gyerekek közt, mint Kornél és ennél sokkal többet kaptunk. Jó volt látni, ahogy barátkoztak és megtalálták a közös hangot. Eközben jókat játszottunk és kirándultunk. „ B.B.

„A szülőkkel közös játékokat élveztük és nagyon hatékonynak gondoljuk, mivel a kapcsolat-érzelmi biztonság erősítése támasz a figyelem és kontroll kialakulásához, javításához. A gyerekek oda-vissza voltak a helyszín, az események és az új barátok miatt egyaránt. Emlegetik, várják a következőt.

A kortársaikkal hamar és ügyesen kooperáltak a gyerekek s a felnőttek is ki tudtak kapcsolódni, beszélgetni egymással – a közösségi élmény mindenkit feldobott szerintem.” G.J.

„Nekem – személy szerint- szülőként nem okozott problémát, hogy részt vegyek a gyerekkel együtt a közös játékokban…, szerintem ez is jól tudja erősíteni a pozitív szülő-gyerek kapcsolatot 

Klassz dolog, hogy egy nyílt területen,szabadban,erdőben nem kell őket folyton kordában tartani,állandóan fegyelmezni, mint a hétköznapok/otthon/iskola során.

 Szerintem ez a tény (a szabadság élménye) hatalmas hozadéka lehet a kirándulásoknak…, megkockáztatom,hogy még a “cél feladatoknál” is fontosabbnak tartom ezt az értelmes,szabadtéri elfoglaltságot hasonló problémákkal küzdő családok körében.

Hazamenetel után Árvéd jólesően fáradt volt,tetszett neki a nap,az élmények és persze rögtön kérdezte,mikor jövünk legközelebb…

Nagyon jó ötlet volt részetekről az oklevél átadása. büszkeség, hogy teljesítette és emlék is egyben. Árvéd kitűzős táblájára került a szobájában.

Hétfőn bevitte az osztályfőnökének megmutatni és mesélt neki pár szóban a túráról.” D.E.

Az értékelést készítették:

Csordás Melinda pedagógus / tanácsadó

Gyoroki Bálint pedagógiai asszisztens / programszervező

Boldogh Csaba gyógypedagógiai asszisztenshallgató / program munkatárs

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.