Az iskolában becsöngettek, ezzel ténylegesen “véget ért a nyár”. Vadócainknak is elkezdődött a kemény munka időszaka, a tanulás.
Ezért is maradtunk adósok a szeptemberi túránk ismertetésével, amit most pótolunk.
Az indulás
A mese előtt egy ismerkedős játékot alkalmaztunk. Változtatva az eddigi szokásokon, egy kislabdát dobtunk egymásnak, és csak a saját, majd később a mellette álló nevét kellett mondani. Ez több kevesebb sikerrel járt, de ugyanakkor a labda elkapás, figyelés, emlékezetfejlesztésre ez a játék nagyon alkalmas volt. A gyerekek a végén büszkén emelték magasba a kezüket, hogy milyen sok nevet meg tudtak jegyezni.
A piknik asztal
A túra elindulásakor nem volt meserészlet. Fontosnak találtuk, hogy a gyerekek már emlékezetből menjenek a túraútvonalon, ezzel is fejlesztve a tájékozodó képességüket. Így az első helyszínen kezdtük a mesét. Ahol a feladvány egy részlete levél híjján mobiltelefonra érkezett, így a gyerekek közül kellett valakinek azt felolvasnia. Ez nagy izgalmat okozott nekik. Ezután a gyerekek a reggeli elfogyasztása közben az erdő fáiról hallgattak egy kis ismeretbővítést.
A “tudás” fája
A következő feladatnál beszélgetni kezdtünk, hogy készülődik a télre az állatok közül némelyik. Majd ritmus visszatapsolást gyakoroltunk. Mindig más adta azt a ritmust amit vissza kellett tapsolni. Fokozott figyelmet, és fegyelmet, és emlékezetet igénylő játék volt, de a gyerekek nagyon ügyesen vették az akadályt.
Ennél az állomásnál a fa gyökerei között a mászást, koncentrációt, és a csapatépítést is hagytuk kibontakozni szabadjáték keretei között.
A rét
Ez volt az első olyan kirándulás, ahol a gyerekek már önfeledten játszottak békében egymás mellett.
A kilátó
Itt a gyerekek a mese végével a saját nyári emlékeiket mesélhették el, ezzel segítve a mondatalkotás és önkifejezőképességüket. Sajnos itt nagyon keveset beszéltek, így a jövőben ez is célunk lesz, hogy meséljenek, és figyelmesen meghallgassák egymást.
Összességében ez a kirándulás az újralátás örömeiről szólt. A gyerekeknek egy hónap kihagyás után a mese és egy-egy feladat bőven elég volt. A nagy beszélgetések, a közös játékok alkalmával saját magukat fejlesztették. Szerintem egy nyugodt, békés hangulatú hosszú túra volt.
Az értékelést készítették:
Csordás Melinda / pedagógus
Gyoroki Bálint pedagógiai asszisztens / programszervező